2007. augusztus 18., szombat

Teljes privatizáció a felsőoktatásban

2006.07.27 17:42:25

Gyurcsány vasmarkában ugyan javult valamit a párt kommunikációja, csökkent a kibeszélés, a firkászoknak erõsen meg kell már küzdeni azért, hogy némi kis frakciózásról tudósíthassanak. A búzaégetõ Karsai legutóbbi, a walliszos Bajnai Gordonnal kapcsolatos kifakadása - mint tudjuk - azt eredményezte, hogy poloskák után kutattattak a frakcióüléseknek helyt adó teremben. (Az, hogy egy magáncég tette meg ezt nagy valószínûség szerint közpénzen, az már nem nagyon tûnt fel senkinek. Hol vannak már régi szép, lélegeztetõ gépes, kelleres idõk!)

A kutatási feladatok természete olyan, hogy gyakran vezet mellékálláshoz, spinoff cégekhez. Már a legjobb esetekben.

Ez már meg van oldva, max. x darab tárgynál lehet csak tárgyfelelős. Ha viszont ezzel 20 helyre hívják előadni, akkor mehet, ha bírja.

Azt el tudom képzelni, hogy egy műszaki / természettudományos profnak még egy termelőüzemben is van érdekeltsége, vagy egy jogásznak van üpl. ügyvédi irodája.
De azt, hogy valaki több felsőoktatási intézményben is oktató IC-tanár legyen, azt elfogadhatatlannak kell tartanom?


Főállású egyetemi oktatóknak szvsz. semmilyen mellékállást nem szabadna engedni?


esetleg olyan törvényt kellene hozni amiben a főállású egyetemi oktatók számára csak 1 db mellékállást engednek (óraadást, stb).
rögtön megoldódna a probléma , ha felülvizsgálják pár felsőoktatási intézmény akkreditációját?


"Ugyancsak panaszkodik, hogy már nem nagyon talál használható vegyipari szakmunkást."
Mert, mindent hoznánk Amerikából, csak azt nem hozzuk, hogy a fizikai munka nem szégyen. Hogy szakmunkásnak, nem az megy, aki másra nem jó. Amíg itthon, az öltönyös a valaki, és mindenki öltönyös akar lenni, és "a médiában akarok dolgozni", addig a diploma-halmozás megy, elfér a fiókban.

minden jól működő amerikai egyetem profitorientált cégként működik. A javasolt rendszer tehát nem hülyeség, csak a helyi mechanizmusok mások. Amerikában az egy létező és elfogadott dolog, egyetemre sok pénzt gyűjteni. Nálunk ez egyrészt nem működne, másrészt nem megszokott, bár lehet hogy öt év alatt megszokássá válik.

Ezzel viszont csökkenne a társadalmi igazságosság (ahogy amerikában is elég gyenge), mert a szegényebbek esélyei sokkal rosszabbak. Az a jelképes tandíj, amit még a fidesz eltörölt, egy kényelmesen megkereshető tandíj volt, akár iskola mellett. A szemeszterenkénti félmillió már nem az, ilyen keresethez ott kell hagyni az iskolát.


Ezzel együtt a legtöbb egyetem dolga olyan munkaerő képzése, ami jól megállja a helyét, és ezért egy jó egyetem a pénzének a nagyobb részét profitorientált cégekkel való együttműködésből szerzi, például úniós alapkutatási pályázatokból. Ebből azok a felsőoktatási intézmények esnek ki, ahol a képzés vagy nem elég színvonalas (hadd ne mondjak), vagy olyan szakterületre képeznek, ahol nincs kereslet, vagy állami kézben van (tanítóképzés, mongolisztika). Ez utóbbiakra szerintem, külön ki kellene térni egy jól megtervezett rendszerben.

Különben pedig én olyan területen vagyok, ahol a profitorientált egyetem egy működő és hatékony dolog (informatika). A dolog attól működik, hogy a profitorientált egyetem érdeke a hallgatót megszerezni, és ezt komoly patinás név megszerzésével és megtartásával érheti el, ami értelemszerűen színvonal növekedést jelent. Mindemellett a dolog akkor igazságos, ha lehetőség van tehetséges, ám rászoruló diákok segítésére, például kollégiumi hely biztosítása, vagy a tandíj csökkentése/elengedése, esetleg ösztöndíj formájában.

Nincsenek megjegyzések: